Dévényi vár

Szlovákiában, a Duna és a Morva folyók összefolyásánál, az ún. Dévényi-kapunál található az egykori dévényi vár maradványa. A rom a 212 m magas várhegy – 80 m magas – mészkőszirtjén áll. Falai kifejezetten nagy területet fognak körbe. Az alsó kaput két oldalról páros íves alakzatú torony védi. Kacskaringós betonút visz a felső várkapuhoz. Innen a falak körül csigavonalban haladó lépcsőkön jutunk a lakótorony helyén álló kilátóhoz, mely elragadó panorámával kárpótol a fáradságunkért. Alattunk a Duna sodra, mely úgy hömpölyög, mintha kimoshatná a várat alólunk. A túlsó partján mered az osztrák Hainburg vára, amely évszázadokon át nézett szúrós tekintettel mered a dévényire. A keltett élmény romantikus és izgalmasan félelmetes.LegendájaA szláv mitológiában a Devina a szerelem istennője, szlávból magyarra fordítva a név asszonyt jelent. A legenda szerint egy nemes lovag apácát szöktetett meg a környéki kolostorból és a vár tornyába felé menekültek. Amikor az üldözők már a sarkukba érnek, ismerik fel, hogy milyen rosszul is döntöttek, mert a toronyban nincs már út, csak a felfele. A csúcsról kéz a kézben levetik magukat a hömpölygő mélybe, a Duna medrébe. Ahol vizet fogtak, ott rögtön egy szikla nőtt, amit azután csak asszonykő (weiber-stein) néven emlegetnek. A torony neve pedig apácatorony lett. A Szépasszony vára kifejezésből egyesek arra következtetnek, hogy az építtető egy valódi hercegnő lehetett.TörténeteA várkörnyéki település a kőkorszak óta lakott. Az ásatások kelta, római, barbár, illetve népvándorláskori leleteket hoztak felszínre.